2010 június 23-án, 14 órakor, közjegyző jelenlétében kisorsoltuk a 2010. április 16. és június 15. közötti időszakra meghírdetett nyereményjátékunk győztesét. A nyereményjátékunk győztese, az anyacégünk közreműködésével felajánlott BMW 116i típusú személygépkocsi boldog tulajdonosa lett, gyermekük épp az autó átadása napján született.

 
Ezúton szeretnénk minden Kedves Ügyfelünknek megköszönni, hogy az őssejtmegőrzés ezen korszerű módjának igénybevételével cégünket megtisztelték és a nyeremény játékban résztvettek.
 
Gratulálunk nyertesünknek!
Jó egészséget és sok boldogságot kívánunk!
 
Sejtbank Kft.

Teljes gyógyulás érhető el az 1-es típusú diabetes állatkísérletes modelljében mesenchymalis őssejtek beültetésével, amelyek nemcsak a csontvelőben, de valamennyi kötő- és támasztószövetben megtalálhatók, hangzott el a Semmelweis Egyetem Genomikai Hálózat című rendezvénysorozatának szeptember 23-i előadásán.

Az őssejtkutatás egyik legdinamikusabban fejlődő területéről, a mesenchymalis őssejtek terápiás alkalmazásáról számolt be Uher Ferenc, az Országos Vérellátó Szolgálat Őssejtbiológia csoportjának vezetője.

A mesenchymalis őssejtek a szöveti őssejtek közé tartozó, multipotens sejtek, amelyek osteocyta, chondrocyta, illetve adipocyta irányba képesek differenciálódni. (A korábbi reményekkel ellentétben ma már úgy gondolják, hogy ezek a sejtek nem képesek nem ortodox plaszticitásra, vagyis nem differenciáltatható belőlük bármilyen sejt, pl. idegsejt.)

A terápiás célra felhasználható őssejtek legismertebb forrása a csontvelő. Mesenchymalis őssejtek azonban nemcsak itt, hanem valamennyi kötő- és támasztószövetben megtalálhatók, könnyen izolálhatók pl. a zsírszövetből, ami különösen előnyös lehet terápiás szempontból, hiszen a zsírleszívással nyert minták gyakran fiatal és egészséges donoroktól származnak. Az említett szövettípusokból izolált sejtekből heterogén kultúrák növeszthetők (a széles körben elterjed mesenchymalis őssejt elnevezés helyett emiatt helyesebb a mesenchymalis stromasejt elnevezés). Többek között e heterogenitásnak tulajdonítható, hogy a mesenchymalis őssejtek molekulárisan igen nehezen karakterizálhatók, génexpressziós mintázatuk alig különbözik a fibroblast, illetve a myofibroblast sejtekétől.

Terápiás alkalmazásuknak alapvetően három módja van: a transzplantáció, a szervezet saját őssejtjeinek mobilizálása, illetve különböző szövetek, szervek in vitro létrehozása (tissue engineering). Jelenleg a legutóbbi a biotechnológiai cégek által legintenzívebben kutatott terület; nagy nyilvánosságot kaptak azok a kísérletek, amelyekben orrot vagy fület sikerült megfelelő vázszerkezetek felszínén növeszteni. Bár rendkívül nagy igény lenne rá, egyelőre megoldatlan a hyalinporchoz hasonló teherbíró porcszövet és a komplex szerkezetű, vaszkularizált a csontszövet illetve létrehozása.

Az őssejtek transzplantációs alkalmazásáról számos kutató meglepetésére állatkísérletekből az derült ki, hogy a beültetett őssejtek kedvező élettani hatásai nem azok szöveti integrációjának köszönhetők, hanem az általuk termelt trofikus, antiapoptotikus, endogén regenerációt segítő és immunmoduláló faktoroknak. A kutató kiemelte, hogy a transzplantált mesenchymalis őssejtek nem váltanak ki immunválaszt, sőt, lokálisan immunszuppresszív hatást fejtenek ki, feltehetőleg a dendritikus sejtek érésének és antigénbemutató funkciójának gátlása, illetve a regulátor T-sejtek klonális expanziójának serkentése révén.

Ezt a hatást használta ki Uher Ferenc kutatócsoportja az 1-es típusú diabetes állatkísérletes modelljében, amelynek lényege, hogy streptozotocin-kezelés hatására először a pancreas béta-sejtjeinek szelektív pusztulása, majd a kiterjedt sejtpusztulás következtében autoimmun folyamatok idézhetők elő. A kutatók a streptozotocin-indukált diabetesben szenvedő egereknek egerekbe mesenchymalis őssejteket, illetve csontvelősejteket juttattak be. A kezelés hatására az állatoknál teljesen helyreállt a pancreas inzulintermelő funkciója. Az előadó felhívta a figyelmet, hogy a kísérlet számos különböző szövetből nyert mesenchymalis őssejt transzplantációjával, és a csontvelőátültetéskor szokásosnál jóval enyhébb besugárzást követően is sikeres volt.

Az ígéretes eredmények mellett természetesen rendkívül fontos mérlegelni a terápia lehetséges kockázatait. Ezek közül a legfontosabb a tumorindukáló hatás, amely ebben az esetben elsősorban nem új daganatok keletkezését, hanem metastasis-képzést, illetve lappangó tumorok aktivizálódását jelenti. Érdemes megemlíteni továbbá a fibrosis kockázatát – mint az előadó rámutatott, a normális sebgyógyulás és a kóros hegképződés között igen kényes egyensúly áll fenn.

Az előadás végén a mesenchymalis őssejtek egy igen érdekes tulajdonságáról hallhattunk: génexpressziós mintázatuk alapján egyértelműen igazolták, hogy e sejtek pozicionális memóriával rendelkeznek, vagyis viselkedésük eltérő lehet attól függően, hogy a szervezet melyik részéről származnak. Mandibulából nyert mesenchymalis őssejteket a tibiába átültetve pl. előidézhető a csontszövet regenerációja, ám a tibiából nyert sejtek a törött mandibulában csak sebgyógyulást indukálnak.

A Journal of the American Medical Association (JAMA) című szaklap eheti számában ismertetett kutatás során 23 fiatal, 13 és 31 év közötti páciensnek ültettek be saját csontvelőjükből származó őssejteket.

Az 1-es típusú, korábban fiatalkorinak nevezett diabétesznél az immunrendszer a cukorbetegek saját szervezete ellen fordul, megtámadja a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeit. Ezek a páciensek általában napi inzulinterápiára szorulnak, hogy vércukorszintjüket megfelelő értéken tartsák.
    
A Richard Burt által vezetett kutatócsoport 2007-ben már beszámolt az autológ hematopoetikus őssejt-transzplantációnak nevezett eljárás kezdeti eredményeiről, mostani tanulmányukban pedig hosszabb távú hatásairól írtak.
Megállapították, hogy húsz páciens inzulinmentes lett: 12 folyamatosan, 8 pedig átmenetileg. Az utóbbi csoportba tartozó betegeknek újra inzulint kellett használniuk, ám az átültetés előtti mennyiséghez képest kevesebbet.
A kutatók a kezelés hatékonyságának felderítésére az úgynevezett C-peptidek mennyiségét mérték, amely megmutatja, hogy mennyire hatékony a szervezet inzulintermelő képessége. "A transzplantáció után 24 hónapig nőtt az érték, és legalább 36 hónapig fennmaradt" - közölték a tanulmányban.
    
Jelenleg ez a terápia az 1-es típusú cukorbetegség egyetlen hatékony kezelési módja.

Forrás: medizona.hu

megváltozását, látási és járási zavarokat, bénulásokat és krónikus fáradtságot okoz.
A chicagói Northwestern Egyetem kutatói új közleményükben arról számoltak be, hogy a betegség korai, "relapszáló" fajtájában szenvedő betegek döntő többségénél javulást hozott a kórkép újfajta, csontvelősejtes kezelése.

Az SM ezen fázisában a tünetek csak időlegesen jelentkeznek és részben még visszafordíthatók. A hirtelen rosszabbodást hozó úgynevezett "shub"-okat lassú javulást hozó hosszabb időszakok követik. A betegség megjelenésétől számított 10-15. évben viszont a legtöbb beteg előrehaladott SM állapotba kerül, ami fokozatos, de visszafordíthatatlan idegrendszeri károsodást jelent.

A Dr. Richard K. Burt vezette klinikai vizsgálatra olyan pácienseket választottak ki, akik a hagyományos béta-interferonos kezelésre nem reagáltak, vagyis a kezelés ellenére a vizsgálatot megelőző évben két hirtelen rosszabbodó fázison is átestek. Az eljárás során a betegek csontvelőjét eltávolították és lefagyasztották, ezután a szokásosnál kíméletesebb kemoterápiával elpusztították immunrendszerük T-sejtjeit. Miután ez megtörtént, a betegek szervezetébe visszaültették saját csontvelőjük vérképző őssejtjeit. A 21 kezelt beteg közül tizenhétnek javult az állapota, ami az idegrendszeri funkcióvesztés fokozatait jelölő skálán (expanded disability status scale: EDSS) legalább egy pontos javulást jelentett. A vizsgálatban való részvétel ideje alatt, ami átlagosan 3 évig tartott, egyetlenegy beteg állapota sem rosszabbodott - olvasható a Nature hírportálján.

"Ez az első olyan klinikai vizsgálat, amelyben a szklerózis multiplex által okozott idegrendszeri funkcióvesztés visszafordításáról számolhatunk be" - mondta Burt, hozzátéve, hogy a betegség előrehaladott állapotában a kezelés nem alkalmazható sikerrel. Ennek oka, hogy a csontvelői sejtek képesek ugyan az immunrendszert "újrastartolni", nem képesek viszont az erősen károsodott mielinhüvelyeket újra felépíteni.

Az SM kezelésére korábban is alkalmazták a leukémia esetén már bevált módszert, melynek során a kemo- és sugárterápiával elpusztított immunrendszer helyére nem saját, hanem donor csontvelőt ültetnek be. Az ilyen technikák sokszor hatékonyak, de súlyos mellékhatásokkal is járhatnak, sőt halálos kimenetelűek is lehetnek. Burt saját módszerének halálozási arányát 1 százalék alattira becsüli. Összehasonlításképpen: az egyik korábbi SM gyógyszer ezerből egy esetben okozott súlyos vírusfertőzést. Ezt a rizikót a gyártó már olyan nagynak tartotta, hogy kezdetben visszavonta a szert, ami jelenleg csak szigorú engedélyeztetési eljárás mellett hozzáférhető.

Burt elismerte, hogy a klinikai vizsgálat nem foglalt magába kontrollcsoportot és a páciensek száma is nagyon alacsony volt, ezért jelenleg egy szélesebb körű vizsgálat előkészítésén dolgozik. Kezelését nem gyógyításnak, hanem "a betegség természetes lefolyásába történő beavatkozásnak" nevezte. A módszer jövője szempontjából alapvető fontosságú, hogy a nagyobb betegszámú klinikai vizsgálat eredményei is kedvezőek legyenek.

Patricia O'Looney, a New Yorki Nemzeti Szklerózis Multiplex Társaság (National Multiple Sclerosis Society) alelnöke elismerte, hogy az eredmények nagyon ígéretesek, de rámutatott a transzplantációs technikák veszélyeire, valamint arra, hogy a klinikai vizsgálat még csak kezdeti stádiumban van.

Forrás: [origo] egészség

Professzor Colin McGuckin, az őssejtkutatás világszerte ismert és elismert tudósa 2009. január 5-étől a Cryo-Save tudományos igazgatója.

A Cryo-Save tudományos igazgatójaként Colin McGuckin professzor az új tudományos és technikai eljárások alkalmazásáért és az őssejt-megőrzés fejlesztésének elősegítéséért tevékenykedik Európa vezető őssejtbankjának kötelékében.
McGuckin professzor az őssejt-tudomány úttörője, munkacsoportjával ő hozott létre először "mini-májat" emberi köldökzsinórvérből illetve bizonyította egyéb más szövettípus - például idegszövet, vérerek előállításának lehetőségét köldökzsinórvér-őssejtekből. Munkatársaival a közelmúltban mesterséges "hasnyálmirigy-szigeteket" hozott létre, amelyek a szervezetben az inzulintermelésért felelősek. Az eredmény nagy jelentőségű lehet a cukorbetegség kezelésében.

Egy közelmúltban készült interjúban McGuckin professzor elmondta: "Hivatásom, hogy köldökzsinórvérrel gyógyítsam a betegeket. Úgy gondolom, hogy a Cryo-Save tevékenysége, köszönhetően a köldökzsinórvér megőrzését célzó innovatív és felelősségteljes programjának, lehetővé teheti, hogy célunkat gyorsabban, minél több beteg kezelésével, nemzetközi szinten érhessük el. Az őssejt-kezelések fejlődésének üteme megköveteli, hogy már most gondoljunk nemzeteink jövőbeli egészségügyi szükségleteire."

Rob Koremans, a Cryo-Save vezérigazgatója elmondta: "Erre a jelentős tudományos ismeretanyagra építve erősíthetjük cégünk stabilitását és fejleszthetjük szolgáltatásainkat.  McGuckin professzor csatlakozása újabb lépés azon az úton, melynek célja, hogy a Cryo-Save, szakmai területén, nemzetközi szinten előkelő helyzetét erősítse."

McGuckin professzor már 20 éve dolgozik őssejtekkel. Olyan szakember, akinek szaktanácsaira a világ számos kormányzata, tudományos illetve egészségügyi intézménye támaszkodik, többek között az USA Szenátusa, az ENSZ (Genf), valamint a francia, a brit, az osztrák és a német országgyűlés. Colin McGuckin, a Cryo-Save-ben betöltött funkciója mellett az Európa Parlament elnökének védnökségével 2008-ban útra bocsátott Novus Sanguis konzorcium elnöke is. A Novus Sanguis célkitűzése a őssejtkutatók és az orvosi gyakorlatban tevékenykedő szakemberek közötti híd kiépítése az egész világon, hogy közösen dolgozzanak módszereket a gyakori betegségek, mint például szív- és érrendszeri vagy a cukorbetegség kezelésére új tudományos megközelítéssel, a szövet- szervregeneráció segítségével.

A Cryo-Save-ről
A Cryo-Save Európa vezető őssejtbankja. A cég, melynek központja Hollandiában található, az őssejtek fagyasztásos tárolása terén végez alapvető fontosságú kutatásokat. A kutatásban öt európai egyetem, valamint a Fraunhofer Institute for Biomedical Engineering (IBMT) is részt vesz, amely az EU támogatását élvező CRYSTAL projekt része. A Cryo-Save három kontinens (Európa, Ázsia és Afrika) 38 országában biztosítja az őssejtek megőrzésének lehetőségét.

Témához kapcsolódó híradásokból:
http://www.youtube.com/watch?v=kjI1c1P81pI&feature=related
http://www.csakjohirek.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=1960&Itemid=45
http://www.mtv.hu/videotar/?tag=7974

Az Egyesült Államokban hozzávetőlegesen ötszázezer, - az éves születések kb. 2,6 százaléka -, köldökzsinórvérből származó őssejt-mintát tárolnak. Amerikai politikusok és szakemberek ugyanakkor még ezt az arányt is keveslik, tekintettel a gyors tudományos fejlődésre, valamint az egyre ígéretesebb klinikai kutatásokra. A megoldást közösségi felvilágosító programokban látják, amelyek kialakítására az első lépéseket már meg is tették.

A köldökzsinórvérből nyert őssejteket az utóbbi években egyre növekvő számú orvosi kezelésnél alkalmazzák, mint például a leukémia, a myelodysplastic szindróma, limfómák, vagy vérképzőszervi megbetegedések gyógyítása.
Az Egyesült Államokban hozzávetőlegesen ötszázezer - az éves születések kb. 2,6 százaléka -, köldökzsinórvérből származó őssejt-mintát tárolnak. Amerikai politikusok és szakemberek ugyanakkor még ezt az esetszámot is keveslik, tekintettel a tudomány gyorsuló fejlődésére, valamint az egyre ígéretesebb klinikai kutatásokra.
Mivel a köldökzsinórvért csak a szülés alkalmával lehet gyűjteni, függetlenül attól, hogy a jövőbeni gyógyászati alkalmazások, illetve kutatási irányok milyen lehetőségeket rejtenek, New York állam Egészségügyi Minisztériuma azt a feladatot kapta, hogy közösségi felvilágosító programokat indítson. Az új szabályozás világos utasításokat ad a fiatal szülők, a betegek, illetve az egészségügyi dolgozók képzési programjainak fejlesztéséhez a köldökzsinórvérből származó őssejtek tárolásának különböző lehetőségeiről: saját célú megőrzés sejtbankban, felajánlás közösségi bankoknak vagy tudományos kutatásokhoz, illetve megsemmisítés.

Ezzel kapcsolatban Joseph R. Lentol képviselő, a következőket nyilatkozta: "Számos fiatal pár nincs tisztában azzal, milyen fontos lehet a köldökzsinórvérből származó őssejtek megőrzése, bár kétségtelen, hogy ez a lehetőség egyre inkább ismertté válik. Célunk, hogy New York államban a várandós nők időben megfelelő tájékoztatást kapjanak, s így megfontolt döntést tudjanak hozni arról, megőrzik-e gyermekük köldökzsinórvér-őssejtjeit vagy sem."
Az amerikai esetszámmal összevetve Európában jóval kevesebb, mintegy százhúszezer köldökzsinórvérből származó őssejt-mintát tárolnak, ami az egy évre jutó szülések kb. 0,6 százaléka, ezért hasonló intézkedések bevezetésére az Európai Unió tagállamaiban is szükség volna.

"Az őssejt-tárolást tekintetében az Európai Bizottság jó és igazságos szabályozást vezetett be, amelyet sajnos még számos tagállamban nem alkalmaztak. Annak érdekében, hogy az őssejtek megőrzésével kapcsolatos lehetőségekről és kutatási eredményekről egyre többen tudomást szerezzenek, fontos lenne, hogy az említett szabályokat széleskörű tájékoztató kampány keretében ismertessék meg az Uniós tagállamok polgáraival." - jelentette ki Marc Waeterschoot, a Cyro-Save elnöke.

A Cryo-Save a bangalore-i laboratóriuma révén már Indiában és Délkelet-Ázsiában is biztosítani tudja az őssejtmegőrzés lehetőségét.

A Cryo-Save India ennek a felemelkedőben lévő szektornak az „úttörője. Fontos szerepet kíván vállalni abban, hogy minél szélesebb körben, ismertesse a köldökzsinórvér-őssejtek megőrzésének lehetőségét és jelentőségét, tájékoztassa a közvéleményt az őssejt-terápia nyújtotta lehetőségekről a regeneratív medicina területén.
Napjainkban, amikor egyre nő a cukorbetegek, a szív-érrendszeri betegségekben szenvedők száma, miközben új fertőző betegségek jelennek meg, biotechnológia kulcsszerepet játszik olyan országokban mint India, ahol a népesség meghaladja az egymilliárd főt, és évente több mint 25 millió gyermek születik.  Mára India lett az egyik legfontosabb ország az őssejtkutatások területén.  Az indiai tudományos- és technológiai, illetve egészségügyi- és családügyi minisztériumok olyan javaslatot dolgoztak ki, amely szerint közösen folytatnák az ország vezető akadémiai és kutatóintézeteiben folyó kiterjedt őssejtkutatások menedzselését.
 

Spanyolországi sebészek végrehajtották a világ első szövetekből felépített teljesszerv-átültetését, melynek során egy olyan légcsövet használtak, amelyet a beteg saját őssejtjeiből építettek. 

Ez az úttörő technológia egyben azt is jelenti, hogy most először úgy lehet végrehajtani szövet transzplantációt, hogy a betegnek nem kell kilökődést gátló gyógyszereket szednie.  A transzplantációt követő 5 év múlva a 30 éves, kétgyermekes anya, Claudia Castillo tökéletes egészségnek örvend a Lancet beszámolója szerint.  Azért volt szüksége szervátültetésre, hogy tuberkulózis fertőzése után meg lehessen menteni a fél tüdejét.  A betegség a légutakat károsította.  Bristoli tudósok segítettek a szervátültetéshez szükséges sejtek szaporításában, és az európai csapat úgy véli, hogy a jövőben e testre szabott szervelőállítás a mindennapi gyakorlat részévé válhat.  Hogy létre tudják hozni az új légutakat, az orvosok egy nemrégiben elhunyt páciens légcsövét használták „vázként”.  Erős vegyszerekkel és enzimekkel kimosták az összes sejtet a donor légcsövéből, csak az ún. kollagén fehérjéből álló szöveti vázat hagyták meg.  Ezzel hozzájutottak egy olyan vázhoz, rá lehetett építeni Ms. Castillo saját sejtjeit, és ezeknek a segítségével műtéti úton helyre lehetett állítani sérült bal oldali bronchusát - ami a légcső egyik elágazása. 

Hogyan működik a légcső transzplantáció?
Ms. Castillo saját légcsövét bélelő sejtjeinek és csontvelői őssejtjeinek felhasználása révén érték el, hogy a kezelés során megakadályozzák a donor légcső-váz kilökődését. A transzplantációt megelőzően egy ún. bioreaktor segítségével 4 napon keresztül tenyésztették a beteg saját sejtjeit, annak érdekében, hogy az újonnan létrehozott sejtvonallal burkolt donor légcsövet beültessék Ms. Castillo testébe.

A műtét rendkívül sikeres volt, és mindössze négy nappal a transzplantációt követően a hibrid légcsövet szinte már meg sem lehetett különböztetni a körülötte lévő recipiens légutaktól.  Egy hónappal később biopsziával megállapították, hogy az átültetett szerv saját vérellátással rendelkezik.  Miután négy hónapon keresztül nem történt kilökődés, Prof. Macchiarini elmondása szerint a jövőbeni kilökődés valószínűsége gyakorlatilag nulla.

Professzor Martin Birchall, a Bristoli Egyetem sebészprofesszora, aki segített a szervátültetés szükséges sejtek szaporításában, így nyilatkozott: 
"Ezzel nagyot léptünk előre a sebészet megújításában.  A sebészek ma már egyre inkább felismerik és megértik az őssejtekben és a szövet-előállításban rejlő lehetőségeket, a súlyos betegségekben szenvedő páciensek kezelési lehetőségében.” Véleménye szerint 20 éven belül gyakorlatilag mindenféle beültetendő szervet elő lehet majd állítani ezzel a módszerrel.

A Padovai Egyetem és a Milánói Politechnika szakértő kutatócsoportja arról számolt be, hogy öt éven belül megkezdődhet rákbeteg páciensek légcső- és gégeátültetésének klinikai kipróbálása. Minden évben 50-60 ezer embert diagnosztizálnak Európában gégerákkal, és a tudósok szerint ezeknek a pácienseknek kb. a fele alkalmas lehet szövet-előállításos transzplantációra. 
 
Forrás: BBC News

LONDON (Reuters) – Az orvosok egy napon képesek lehetnek arra, hogy köldökzsinórvérből nyert őssejtek segítségével új szívbillentyűket építsenek azoknak a gyerekeknek, akik szívrendellenességgel születnek, nyilatkozták német tudósok. 

Ezek a szívbillentyűk a gyermek fejlődésével együtt nőnének, így nem lenne szükség arra, hogy a újra és újra műtéttel cseréljék ki, sem pedig arra, hogy állati vagy emberi donorszövetből készítsenek szívbillentyűt, mondta Ralf Sodian vizsgálatvezető, a Müncheni Egyetemi Kórház orvosa.

"Az a probléma, hogy ha egy gyermeket kell operálni, a szívbillentyű viszonylag kicsi, ezért a gyermek ki fogja nőni, ami azt jelenti, hogy a műtétet többször meg kell ismételni. Ezzel szemben a szövet-előállítás alapgondolata az, hogy egy „élő szívbillentyűt” ültessünk be, aminek a működését a saját sejtjei biztosítják, amelyek szépen be tudnak illeszkedni a szöveti környezetbe, és képesek lehetnek a növekedésre is." - nyilatkozta Sodian.

Sodian és kollégái tanulmánya szerint a köldökzsinórból kinyert őssejtek képesek szívbillentyűt létrehozni. A tanulmány során tárolt köldökzsinórvér-őssejteket nyolc darab, biológiailag lebomló szívbillentyű-vázra oltották és laboratóriumi körülmények között beindították a sejtosztódást.  Az elektronmikroszkópos vizsgálat kimutatta, hogy a sejtek belenőttek a váz pórusaiba, ahol szívizomszövetet hoztak létre. 

"A szövet-előállítás révén képessé válhatunk „az ideális szívbillentyű” elkészítésére, amely a pácienst egész élete során ellátja funkcióját, úgy hogy a szervezettel együtt növekszik.” 

Forrás: Reuters